A szépséges körömvirág

A szépséges körömvirág


A körömvirág a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó nemzetség. Nevét onnan kapta, hogy magva a köröm hajlott ívéhez hasonlít. Botanikai neve (Calendula) arra utal, hogy több hónapon keresztül virágzik egyfolytában. Virágzatának jellegzetes sárga színét a karotinoidok adják. Már az ókor óta ismert és használt gyógynövény.

Virágai átmérője elérheti a 6 cm-t is, sárga és narancssárga színű nyelves és csöves virágokból állnak. A telt virágú fajtáknak csak nyelves virágai vannak. Kora tavasztól az első fagyokig folyamatosan nyílnak. Levelei finoman szőrözöttek, lándzsa vagy tojás alakúak, váltakozó állásúak.

Kedvelt kerti növény, vadon nem fordul elő. Valószínűleg egy dél-európai fajból nemesítették. Alacsony tápanyag igényű, a napos, mérsékelten nedves helyeket kedveli. Szárazságtűrő. Homokos vagy középkötött talajokban érzi a legjobban magát.

 

 

Mezei körömvirág. A fotó forrása: Alvesgaspar / Pixabay

 

Régen virágait a drága sáfrány hamisítására használták, de sem aromájában, sem színében nem tudta helyettesíteni azt. A kertbe ültetve elűzi a gyökérfonalférgeket, és távol tartja a levéltetveket is. Főzete csigaölő. Fűszerként az ételeknek sárgás színt, enyhén csípős és kesernyés ízt ad. Teljes virága vagy csak a szirmai, de akár a levele vagy a szára is felhasználható. Gyógynövényként ülőfürdőnek, teának, borogatásnak, tinktúrának alkalmazzák.

Évszázadokon át használták főzésre. A virága gyakori összetevője volt német leveseknek és raguknak. Az angol "pot marigold" kifejezés is erre utal. A "pot" jelentése fazék, míg a "marigold" jelentése körömvirág és egyben női keresztnév is. Az aranysárga színű szirmokat vajak és sajtok színezésére is használták.

Tea formájában gyulladáscsökkentő, sebfertőtlenítő, vérzéscsillapító. Főleg visszér, aranyér, napégés, rovarcsípés, pattanás, fekély, ekcéma, bőrkeményedés ellen alkalmazzák. Műtéti hegekre, nehezen gyógyuló sebekre, vérömlenyekre, öregkori májfoltokra, lábgombára is kiváló.

 

 

Forrás:        

wikipedia

Felső kép: Hans / Pixabay

 

Ez az írás eredetileg a MéhekVilága magazinban jelent meg, IDE kattintva a többi méhes érdekességet is elolvashatod.


Tetszett a cikk?

 

Cikkajánló

További cikkek »