A szivárvány színeiben pompázó sáfrány

A szivárvány színeiben pompázó sáfrány


A sáfrányokról általánosságban

A sáfrány a nősziromfélék családjába tartozó növénynemzetség, illetve a nemzetséghez tartozó egyes fajok összegyűjtött és fűszerként használt bibéjének elnevezése. Szárleveleik nincsenek, a keskeny tőlevelek és a néhány centiméteres szár csúcsán álló virág a föld alatti hagymából ered. A Kárpát-medencében őshonos fajok kora tavasszal, a régebben fűszerként termesztett valódi vagy jóféle sáfrány ősszel virágzik. A kerti dísznövényként használt sárga virágú sáfrányok az aranysáfrány, míg a fehér és lila virágúak a kerti sáfrány nemesített fajtái. A felépítésükben hasonló kikericsfajok ősszel virágoznak, a szintén kora tavasszal virágzó egyhajúvirág levelei vaskosabbak és szélesebbek, így a sáfrányok nemigen téveszthetők össze más növényekkel. A jóféle sáfrány bibéje vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés fűszer, az ételt aranysárga színre festi. A sáfrány a világ legdrágább fűszere.

 

Fehér és lila sáfrányok. Forrás: Emőke Dénes / wikipedia

 

A sáfrányféléknek komoly történelmi múltja van.

A sáfrány régen használt fűszernövény, az ókori időkben a fűszersáfrány termesztésére az i. e. 2300-as években utaltak elsőként. Az ókori akkád uralkodó, Sarrukín szülővárosának neve Azupiranu, ennek jelentése: „Sáfrányváros”.

Már az "Ebers"-féle papirusztekercsek, a Biblia és az ős-indiai írások is említik a növényt.

Kr. e. 1700 körül Krétán talált freskókon is megtalálható a sáfrány. A termesztett fűszersáfrány vad változata is innen származik. A jelenleg fűszerként termesztett változatát a késői bronzkorban állították elő ugyancsak Krétán.

A növény fűszerként és gyógyszerként egyaránt az ókortól használatos. Érzéstelenítése, fájdalomcsillapításra, görcsoldásra alkalmazták, színező tulajdonságai is ismeretesek voltak már ekkoriban.

Az egyiptomiak is használták, levesek, mártások színezésére, ízesítésére. A monda szerint, amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt az ágyuk körül és még a főisten is megittasult az illattól. A sáfrány ma is sok helyen örvend az afrodiziákum hírnevének.

A perzsák sáfrányt szórtak a hitvesi ágy köré és áldozati takaróikba sáfrány szálakat szőttek.

A sáfrányt Nagy Sándor seregeiben gyógyszerként alkalmazták, ahogyan Kínában is.

Az ókori rómaiak mondása: „dormivit in sacco croci” (sáfrányágyon aludt), annyit jelent, hogy valakin vidám önfeledtség lesz úrrá. Nagyobb dózis bódulatot okoz, 20 gramm már halálos adag. 1446-ban Augsburgban egy férfit máglyán égettek el, egy asszonyt pedig elevenen ástak el sáfrányhamisítás miatt. Kleopátra sáfrányos fürdőt vett szerelmeskedés előtt, mert afrodiziákumnak vélte, a Római Birodalom császárai sáfrányszirmokkal tömették ki a párnákat, amelyekre orgiáik alatt könyököltek.

A középkorban, a X. században arab kereskedők ismertették meg ismét az értékes fűszert az európai konyhaművészettel.

Az Ibériai-félszigeten olyan jól megtelepedett, hogy a sáfrányminőséget szabályozó nemzetközi szabvány értékeihez a legjobb La Mancha sáfrány szolgált etalonként.

A XIV. században tomboló pestisjárvány idején sáfrányból készítettek gyógyszert, ezért a fűszer nagyon keresetté vált. Egy sáfrányos gyógyszerszállítmány birtoklásáért 15 napig folyt a harc.

 

Kerti sáfrány

A krókusz, vagy kerti sáfrány a tavasz első hírnöke, amely a kertek különböző szivárvány színeiben pompázó ékessége. Lila, sárga és fehér színben ragyognak, olykor halvány csíkok díszítik a szirmokat.

 

Fehér-lila csíkos sáfrányvirágok. Forrás: Emőke Dénes / wikipedia

 

A kerti sáfrány eredeti előfordulási területe Európa. A következő országokban található meg természetes állapotban: Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Svájc és az egykori jugoszláv államok. Az Amerikai Egyesült Államokbeli Kentucky államba betelepítette az ember. A világon sokfelé termesztik dísznövényként.

A krókusz 10-15 centiméter magas, lágy szárú növény, melynek vékony, többnyire zöld levelei és változatos színű virágai vannak. A bibéi élénk narancssárga színűek.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Virágai az angliai Királyi Botanikus Kertekben. Forrás: Emőke Dénes / wikipedia

Ez az írás eredetileg a MéhekVilága magazinban jelent meg, IDE kattintva a többi méhes érdekességet is elolvashatod.

Tetszett a cikk?

 

Cikkajánló

További cikkek »